Hónap: 2022. augusztus

Egy gyalogos séta során eljutottam a Dob utcába. Ott 85-ös szám alatt egy csodálatosan felújított iskola épületre leltem. Az épület Hegedűs Ármin  (Szécsény, 1869. október 5. –Budapest, 1945. június 29.) tervei alapján épült, ma az Erzsébetvárosi Két Tannyelvű Iskola egyik telephelye. A 1906-os átadón Bárczy főpolgármester is megjelent, hiszen az iskola akkoriban a város egyik legkorszerűbb intézményének számított. A tervező Hegedűs Ármin ugyanis nemcsak a szecessziós építészetnek volt mestere, hanem a korabeli pedagógiai elveknek is: az épületet ezért úgy tervezte meg, hogy a diákok igényeit és testi-lelki fejlődését egyaránt kielégítse és biztosítani tudja.

A fentiek miatt nem hiányozhatnak a Dob utcai iskola homlokzatáról a szecessziós díszítések, amelyek Vajda Zsigmond (Bukarest, 1860. május 11. – Budapest, Erzsébetváros, 1931. május 22.) tervei alapján készült mozaikok. Róth Miksa  (Pest, 1865. december 26. –Budapest, 1944. június 14.) műhelyében készültek. A lányok bejárata felőli oldalon „lányos”, a fiúk oldalán pedig „fiús” tevékenységeket ábrázolnak. A mozaiklányok virágot kötnek, énekelnek, szőnek, fonnak, hímeznek; míg a fiúk magas ugranak, katonásdit játszanak, földrajzot és mérnöki ismereteket tanulnak. Középen pedig körtáncot láthatunk: itt találkozhattak egymással a gyerekek, máshol nemigen – az iskolában a nemek ugyanis emeletenként is elkülönültek.

Athenaeum ház: a Rákóczi út 54-es számú épület is, amely a hírhedt Blaha Lujza tér felől a Keleti pályaudvar irányába indulva a harmadik ház balra. Az épület a második világháború óta tetődíszétől megfosztva egy teljesen átlagos eklektikus bérház képét mutatta.

Pedig ez a ház nagyon is egyedi, hiszen itt működött egykor az egyik első magyar „sajtóvállalat”, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdaipari Részvénytársulat. Emich Gusztáv könyvkereskedéséből kinőtt nyomda, könyv- és lapkiadóhoz hasonló volumenű vállalkozásra nemigen akadt más példa a XIX. század közepi Magyarországon. Az 1841-ben megnyílt könyvesbolt az 1848-as forradalom idején már 32 művet adott ki, majd saját nyomdát vásárolt, fénykorában pedig több száz különböző kiadványt, köztük 25 lapot jelentetett meg, köztük a Pesti Naplót, a Fővárosi Lapokat és a Bolond Miskát is.

A növekedés következtében az Athenaeum az 1890-es években több ingatlant is vásárolt , így a Rákóczi út 54-et, ahol 1898-ra felépítették a ma is álló házat Krumholz Ágost tervei alapján, Hauszmann Sándor építőmester kivitelezésében. A ház legfőbb ékességeit odafönn, a negyedik emelet magasságában kell keresni, az ide készített mozaikok ugyanis olyan, nyomdászattal kapcsolatba hozható alakokat jelenítenek meg. Az épületet a tetején trónoló Pallasz Athéné-szobor koronázta meg és tette mindenki számára világosan beazonosíthatóvá. A jellegzetes dísz azonban a második világháborút követően eltűnt, helyét az ötvenes években egy vörös csillag volt a helyén, ami 1956-ig maradt a helyén., így a párkányzat fölötti rész üres volt, egészen mostanáig.

Külön és kiemelten kell szólni arról, „ hogy az akár főnemesi otthonnak is beillő épület legfelső szintjének ablakközeiben nyolc mozaikjáról melyeken hét alak – a legendás királyi jegyző és krónikás Anonymus, az író-publicista Táncsics Mihály (1799-1884), a holland festészet legismertebb alakja, Rembrandt (1606-1669), a német reneszánsz magyar gyökerű zsenije, Albrecht Ajtósi Dürer (1471-1528), a könyvnyomtatás atyjaként tisztelt Johannes Gutenberg (1400 k.-1468), a bécsi klasszikus zenében maradandót alkotó Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791), a nyomdatechnika legfontosabb eljárását, a litográfiát feltaláló Alois Senefelder (1771-1834 –, valamint a Pallasz Athéné jelképét jelentő bagoly látható.”Ezek a műalkotások a világhírű üveg- és mozaikgyáros, Róth Miksa (1865-1944) műhelyében születtek. Az épület jelenleg szállodaként működik.