REM189 zRt. - Ingatlanüzemeltetés

Kategória: Bejegyzések

Beküldve:

Klimatizálás

Napjaink házainak, lakásainak és egyéb ingatlanjainak egyik legfontosabb berendezése a klíma berendezés. A klimatizálás minden túlzás nélkül nélkülözhetetlenné vált és mint ilyen beépült életünk szerves részei köze. A mi életünknek is fontos részei a klíma berendezések, akár saját irodánkról, akár egy általunk kezelt ingatlanról vagy saját otthonunkról legyen szó. Kezelőként pedig az egyik fontos feladatunk ezeknek a berendezéseknek a karbantartása. (Vagyis a karbantartás megszervezése). Ezért is állítottunk össze egy klíma technikai fogalomtárat.

Ablakklíma: Egy egységből álló berendezés. Az ablak-klímakészülékek az utcai ablakokból kiálló, városképet nem éppen szépítő látványáról és a kifolyó cseppvizéről, széles körben ismert készülék. Elterjedése olcsóságának és a könnyű felszerelhetőségének köszönhető. Kisebb helyiségek részleges hűtésére, szárításra, az átmeneti időszakban kismértékű fűtésre használható.

Allergén: az allergia/orrgyulladás, asztma, láz, kiütés, hasmenés, fulladásforrása. Az allergén leginkább fehérjéből áll és a legismertebb típusai az atkák, a pollen, az állatszőr stb. Ezek az allergének bőrön, a légutakon, és az emésztőrendszeren keresztül jutnak be a szervezetbe.

Automatikus tisztítás: A klímakészülékek „szagának” fő oka a hőcserélőn megtelepedő penész. Ha a készüléket hűtési üzemben hagyományos módon kapcsoljuk ki, a penészgombák és baktériumok megtelepedhetnek a hőcserélő nedves felületén. Az automatikus tisztítási funkció kiszárítja a nedves hőcserélő felületet, megakadályozva ezzel a penész és baktériumok megtelepedését.

Cseppvíz szivattyú: Lehetőséget biztosít a kondenzvíz elvezetésére. Szükség esetén jó pár méterre elvihető ez a megoldás. Ha például olyan helyeken kell vinni a csöveket és a beltéri egységből nem tudjuk hova vezetni.


Cseppvíz elpárologtató: Amikor a kültéri egységnél nem lehet lecsöpögtetni a vizet akkor lehetőség van elpárologtatni azt. Hátránya annyi, hogy sokat fogyaszt ha megy 2kw, és a fűtés üzemben nem bírja elpárologtatni a kültéri egységből hirtelen lezúduló vizet.

COP: Energiahatékonysági besorolás fűtés üzemmódban. „A”-tól  „G”-ig hét különböző energiahatékonysági besorolást különböztetünk meg, ahol az „A” a leghatékonyabb, míg a „G” a legkevésbé hatékony készüléket jelzi. COP= fűtési teljesítmény leadása osztva a fűtéskor felvett elektromos teljesítmény felvételével.

EER: Energiahatékonysági besorolás hűtés üzemmódban. „A”-tól  „G”-ig hét különböző energiahatékonysági besorolást különböztetünk meg, ahol az „A” a leghatékonyabb, míg a „G” a legkevésbé hatékony készüléket jelzi. EER= hűtési teljesítmény leadása osztva a hűtéskor felvett elektromos teljesítmény felvételével.

Hőszivattyú: Klímaberendezéseknél akkor beszélünk hőszivattyúról ha berendezés hűtő-fűtő üzemmódú. A fűtés üzemmódot egy automatikusan vezérelt négyállású szelep kapcsolja,  mégpedig úgy, hogy az elpárologtatót felcseréli a kondenzátorral.  A hűtőközeg szállítását továbbra is a kompresszor látja el.

Hűtőközeg (klímagáz): A klíma berendezések alapvető működése ennek a gáznak egy zárt rendszerben történő halmazállapot váltásán alapszik. A kereskedelmi hűtés és klímatechnika területén tehát elsősorban a klórmentes, részben halogénezett fluorszénhidrogének (HFC), R134a, R125, R143a, R152a és R32 jöhetnek számításba, mint helyettesítő anyagok. Az R134a és az R125 kivételével egyébként mindegyik anyag égethető.

Inverter: Az inverteres klíma titka abban rejlik, hogy a kompresszor egy elektronikus egység segítségével tudja változtatni a fordulatszámát. A fordulatszámot az elektronikus egység a helység hőmérséklete függvényében változtatja, tehát ha beindítjuk a klímát és például van 32 fok a szobába akkor a klíma automatikusan elindul és elkezdi a beállított hőmérsékletet elérni. Ebben az esetben az elektronikus egység maximális fordulatszámot határoz meg a kompresszornak. Amikor elérte a berendezés a kívánt hőfokot, akkor visszavesz a fordulatszámból, mivel már nincs szükség akkora hőmérsékletcsökkentésre csak a beállított hőmérséklet megtartását kell biztosítani. Ilyenkor akár 60% teljesítmény is elegendő. Ennek következtében rengeteg előny származik a típus használatából.

Léghűtés: Kizárólag a levegő hőmérsékletét hűti, viszont a frisslevegő-mennyiség befolyásolására nem képes. Ezért nem keverendő a klimatizálással.

Légnedvesítés: Ha a külső hőmérséklet a belső hőmérséklet szintje alá csökken, akkor a hideg és nedves levegő beáramlik a fűtött épületbe, ahol felmelegszik és kiszárad. Ez történik például akkor is, ha télen szellőztetünk. Ez ellen a légnedvesítés a megoldás, amelyre főként akkor van szükség, ha olyan anyagok nagy tömegben fordulnak elő, melyek a levegő víztartalmát elvonják – pl.: papír, textil, fa, festmények, gyümölcs, zöldség stb.; statikus elektromosság előfordulása esetén; komfortigényeink kielégítésére. Alapvetően kétféle nedvesítési megoldás létezik: izotermikus és adiabatikus nedvesítés. A léghűtés és légnedvesítés együtt jelenti a klimatizálást.

Klimatizálás:
A klimatizálás során a zárt tér levegőjének hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását adott értéken tartjuk, vagy meghatározott program szerint változtatjuk (annak függvényében, hogy mi a feladat). A levegő összetétele elsősorban az oxigén és szén-dioxid koncentrációját jelenti, mely alapvetően a frisslevegő ellátással van összefüggésben.

Kompresszor: A berendezések fő alkatrésze. Feladata: az elpárologtatóból érkező száraz gáz nyomását a kondenzátor nyomására növelni.

Kondenzvíz: Hűtési folyamat közben a beltéri egység elpárologtatójára a szoba és a
párologtató hőmérsékletkülönbsége miatt kicsapódik a szoba levegőjéből a pára. Ezt nevezzük kondenzvíznek. Fűtési folyamatkor a kültéri egységen keletkezik kondenzvíz. A kondenzvíz a beltéri aljából folyik ki gravitációsan vagyis nem tudjuk a csöveket a plafonon vezetni.

Multi klíma: Egy kültéri (multi) egységhez több beltéri egység kapcsolható. A kültéri egység típusától függően akár többféle (oldalfali, mennyezeti, parapet, stb.) típusú beltéri egység, vagy azonos típusból több darab üzemeltethető vele. Olyan helyeken célszerű az alkalmazásuk, ahol problémás vagy költséges több kültéri egység elhelyezése vagy nem lehetséges telepakolni a házfalát kültéri egységgel.

Split Klíma: Lakossági felhasználású klíma berendezések. A hőmérséklet és a páratartalom kívánt mértékét tudjuk velük befolyásolni. A SPLIT szó jelentése osztott, azért kapta ezt a nevet, mert egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A beltéri egység feladata a párátlanítás valamint a légbe fúvás, a kültéri egységben van a berendezés lelke a kompresszor és a kondenzátor, amik a tényleges munkát végzik. Többféle teljesítménnyel léteznek, az esetek nagy részében 2  és 10 Kw teljesítményben kaphatóak.
Ezek a berendezések nem fújnak be friss levegőt kintről csakis a helyiség levegőjét keringtetik.

Zajszint: A zaj az emberek számára kellemetlen  hang, zörej. Az embert érő erős és tartós zaj halláskárosodást, ingerlékenységet, gyomor panaszokat, általános kimerültséget válthat ki. A megengedett zajszintekre szigorú előírások vannak.  A fül érzékelését követő (A) hangnyomásszint szűrő beépítésével a zajszinteket dB(A) értékkel jelölik.

 

 

 

Beküldve:

Biztosítás

Nincs ember és nincs cég akinek ne lenne valamilyen biztosítása. Sőt, biztosítás nélkül nagyjából ma már létezni is alig lehet. Lakásbiztosítás, életbiztosítás, casco stb. Ingatlan és társasház kezelőként mi sem lógunk ki a sorból, a mi létünknek is része a biztosítás.  Ezért is szedtünk össze néhány fontos(abb) fogalmat:

Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben minden esetben a biztosítási védelmet kereső kéri a biztosítótól. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerződés létrejötte)

Alulbiztosítás: ha a vagyontárgy, vagyoncsoport valóságos értéke a káresemény időpontjában meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, aminek következménye: a pro rata kártérítés. Előfordulási lehetősége a vagyonbiztosítások, azon belül a lakásbiztosítási termékek esetében lehet.

Biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke. A védelem ára. Összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respíró) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respíróban.

Biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeni esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. A biztosítási esemény meghatározásának részét képezi a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése (életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (baleset-biztosítás).

Biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év (12 hónap), de lehet ettől eltérő időtartam (általában rövidebb) is. A szerződés megszűnésénél is nagy jelentősége van.

Biztosítási kötvény: a biztosítási ajánlat elfogadását, vagyis a biztosítási szerződés létrejöttét igazolja. A biztosítási kötvény tartalmazza a biztosítási szerződés legfontosabb adatait, a biztosítási szerződésben részt vevő feleket, a biztosítási időszakot, a biztosítás tárgyát, a biztosítási összegeket, a vonatkozó biztosítási feltételeket, a biztosítási díjat és az aláírásokat.

Biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás)

Biztosító: a biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely háromféle formában működhet: biztosító (zárt körűen működő, vagy nyilvános) részvénytársaság, biztosító szövetkezet, vagy biztosító egyesület.

Biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya. A biztosított életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Általában Ő (vagy az általa megjelölt kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.

Díjfizetés: a biztosítási díj szerződésben vállalt fizetési gyakoriság szerinti befizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában ettől eltérő díjfizetési gyakoriságot pl.  havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) is tartalmazhatnak. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.

Értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt olyan esztétikai, használati tényező, ami csökkenti az adott vagyontárgy forgalmi értékét. A károkozó ezt a tételt is köteles megtéríteni.

Felmondás: a biztosítási szerződést bármelyik fél – indoklás nélkül – egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.

Indexálás: a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amely alapján biztosítási évenként – a szerződés módosítása nélkül – a feltételben meghatározott árindex aktuális értékének megfelelően automatikusan változik a biztosítási összeg, amivel arányosan emelkedik a biztosítási díj. Az indexálás mértéke általában a KSH által közölt inflációtól függ.

Ingatlan: Ingatlannak nevezzük azokat az épületeket, amelyeket lakáscéljára létesítettek és szerepelnek az ingatlan nyilvántartásban. A lakásbiztosítás általában kiterjed az ingatlanon található egyéb, nem épületként funkcionáló építményekre is (pl. kerítés, járda). Lakásbiztosítást olyan ingatlanra is köthetünk, amely nem lakóépület, pl. nyaralóra vagy melléképületre.

Ingóság: Az ingóság nem ingatlan vagyontárgy, amely a helyéről károsodás nélkül elmozdítható.

Jutalék: a biztosító a biztosításközvetítő eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási szerződés állománydíjához vagy befolyt díjához igazodik

Kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak, ami történhet telefonon, írásban, elektronikus úton. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.

Kárenyhítés: a már bekövetkezett biztosítási esemény (kár) károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!

Kárhányad: a biztosító a kifizetett károknak és a díjbevételének egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként, ágazatonként mérik.

Kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

Kármegelőzés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megelőzésére irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték.

Kedvezményezett: a biztosítási összeg felvételére jogosult, életbiztosítás esetén a szerződésben megnevezett személy.

Kockázat: a károkozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.

Kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az  ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.

Lakásbiztosítás: A lakásbiztosítás olyan vagyonbiztosítás, melynek keretében a biztosító díj fizetése ellenében az adott szerződésben szereplő ingatlanban, illetve az ott található vagyontárgyakban a jövőben véletlenszerűen bekövetkező károk helyreállítása céljából térítést fizet.

Nem vagyoni kár: a károkozónak a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztése miatti traumákból.

Részleges kár: a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt.

Szerződés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!

Szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával, a díjfizetés elmulasztásával, érdekmúlással, vagy felmondással, továbbá a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, pl. teljes mértékben leégett a biztosított épület és nem állítják helyre.

Szerződés-módosítás: a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad.

Szerződő: a biztosítási szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést (ajánlat), ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.

Társasház biztosítás: Egy olyan biztosítási forma amely  az épület szerkezetére és a szerkezetileg beépített elemekre nyújt fedezetet, ilyenek például: álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, kültéri antenna berendezések, lépcsõk, létrák, beépített szekrények, konyhaszekrények, szerkezetileg beépített üvegezések, klímaberendezések, boiler, villany- gáztűzhelyek, gázkonvektorok, fürdő- és mosdóberendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló, kerítés kapuk, gépkocsi beállók, stb.

Területi hatály: földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom. A biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a feltételben, kötvényben meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre viseli a kockázatot.

Vagyonbiztosítás: olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyontárgyaiban bekövetkezett károk helyreállítási költségeinek térítésére nyújt fedezetet a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.

Záradék: az általános és különös feltételeket kiegészítő, kétoldalú írásbeli megállapodás, amely a biztosítási szerződés szerves része.

Beküldve:

Az elveszett melegvíz története

Az ember egy kellemes hétfői reggel fogja magát, megissza a teáját, megeszi a reggelijét és aztán elmegy tusolni. Én legalábbis így terveztem. A tea és a reggeli kipiplálva, jött a hideg zuhany. Mert a meleg víz valahol máshol járt éppen. A hideg vizes zuhany pedig nem volt vonzó alternatíva. (Bár marketing felelősünk jelezte, ő kiválóan elvan a hideg vizes zuhany alatt és nem értette a problémámat…). A helyzet igazi fonákja nem is a meleg víz elmaradása volt, hanem az a tény, hogy pár nappal korábban jöttek karbantartani a gázkészüléket. Ennek apropója adta az alapötletét az alábbi kis eszmefuttatásnak.

A gázkészülék karbantartása életbevágóan fontos, mert ez segít lényegesen meghosszabbítani a gázkészülék élettartamát, továbbá javítja annak hatékonyságát és üzembiztonságát. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: gázkészülékeink, (gázkazán, cirkó, gázkonvektor stb) műszaki biztonsága, hatékonysága, energia takarékossága miatt, rendszeres karbantartásra és ellenőrzésre van szükség. Ezért célszerű évente egyszer (legjobb a fűtésszezon kezdete előtt) elvégeztetni a gázkészülékek szakember általi ellenőrzését. Kiemelem: SZAKEMBER általi ellenőrzését. A „Mekk mester” féle szerelést, karbantartást, ellenőrzést messziről kerüljük el. A gázkészülékek rendszeres karbantartása nem csak az élet-és vagyonbiztonságot szolgálja, hanem a gázfogyasztást is nagyobb mértékben csökkenti. Egy elhanyagolt, rossz állapotú gázkészülék használata az energiafogyasztás tekintetében akár 10-15 %-os többletköltséget jelenthet!
A 2008. évi XL. törvény szerint: „A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek megfelelően – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről.” Ebből is látszik, hogy nemcsak ajánlott figyelni a gázkészülékeinkre, hanem törvényi kötelességünk is.

Az ember nem rövid távra veszi a gázkészülékeit, senki nem akar 2-3 évente egy cserét lebonyolítani ezért jobb ha időben elkezdünk a karbantartásról gondoskodni. Ennek első lépése: nézzük meg a gázkészülék márkajelzését és – amennyiben lehetséges – típusszámát, mert így a szerelőnek konkrét információkat tudunk adni és így felkészülten, minden szükséges eszközzel fog érkezni. Ez pedig nem utolsó sorban spórolást is jelent, mivel nem kell még egyszer kiszállási díjat fizetnünk. Akármelyik gyártó kazánját vásároltuk meg, nem csak a készüléket de a cég szerviz szolgáltatását is megvettük. Gázkazán vásárlásakor nagy figyelemmel körbe kell járni, hogy melyik gyártó milyen szerviz szolgáltatással rendelkezik. Például: biztosít-e részünkre a gyártó országos lefedettségű szerviz hálózatot? (Általában igen). A gázkészülékek javítása és beüzemelése hány szerelő partnerrel van megoldva? (A nagyobb cégek rendelkeznek elég szerelővel).
Manapság internet tele van gázkészülék javítást vállaló szerelők hirdetéseivel, azt viszont nem árt tudni, hogy nem minden szerviz márkaszerviz! Amikor szakembert választunk meg kell, győzödni, hogy a szerelés szakszerviz által fog-e megtörténni. Ellenőrizzük le a szerelőt minden esetben, hogy szerepel-e a gázkészülék gyártó weboldalán szakszervizesként. Amennyiben igen, úgy biztosak lehetünk abban, hogy szakszerű lesz a munkavégzés és minőségi gyári alkatrészek kerülnek majd készülékünkbe.

Maga a karbantartás a beüzemeléssel veszi kezdetét. A gázkazánok beüzemelése során nem csak begyújtják a készüléket, hanem az összes fontos és szükséges beállítást elvégeznek rajta. A mai korszerű kondenzációs gázkazánok sokkal inkább precíziós műszerek, melyeket nagyon pontosan be kell állítani a takarékos és hatékony működés érdekében. A régi Fég készülékek karbantartását egy gázkonvektorok szerelésével foglakozó kivitelező is eltudta végezni. Ma már azonban ez nem járható út, ahogy fentebb írtam: Mekk mesterre ezt ne bízzuk. A gyári szerviz általi beüzemelés, karbantartás elmulasztása a gázkészülék élettartamára jelentősen negatívan hat. Nem beszélve arról, hogy a gyártói garancia minden esetben beüzemeléshez kötött. Ha nincs beüzemelve a gázkazán, akkor garancia sincs rá!

Említettem már, hogy ne várjuk meg a fűtési szezont a karbantartással. Amikor beindul fűtési szezon a szerviz cégek hirtelen telítődnek munkával. Igen, kivétel nélkül az összes cég elfoglalt lesz és nem tudnak még körülbelüli időpontot sem adni. Ezért a az új készülék beüzemelése, régi készülékek karbantartása jelentősen kitolódhat. Különösen kellemetlen tud amikor kint tombolnak a mínuszok és a rénszarvasok kergetik a pingvineket. Több napos, vagy akár hetes várakozási listák is kialakulhatnak ebben az időszakban.

A nyár viszont különösen alkalmas a karbantartási munkák elvégzésére. Nem okoz problémát ha az épp szükséges alkatrész 1-2 hét múlva érkezik csak meg vagy a szerelő pár nap szabadság után tud a helyszínre érkezni. A szükséges beüzemelés, javítás, karbantartás sokkal hamarabb meg tud történni az „uborkaszezon” alatt, mint a fűtési szezon kellős közepén.
A legkomolyabb és legprofibb márkaszervizek naplózzák a kazán beüzemeléseiket. A tulajdonosoknak ezért nem kell tudni, hogy mikor esedékes a gázkészülék karbantartása. Ha megjön az értesítés, arról. hogy időszerű a karbantartás, rögtön célszerű kapcsolatba lépni a szervízzel – szerelővel. Ezzel komoly összeget spórolhatunk meg, hiszen egy éves karbantartás lényegesen olcsóbb mint egy új kazán megvétele.

A legtöbb esetben karbantartáskor a következő munkákat végzik el a szakemberek:
– Égősor portalanítása égőtér hőcserélő szennyeződés mentesítése
– Szén-monoxid és gázszivárgás mérés
– Biztonságért felelős berendezések ellenőrzése, tisztítása
– Kazántest koromtalanítás szükség szerint kiszereléssel, átmosással
– A kazán hőcserélőinek vízkőmentesítése, helyszíni tisztítása
– Kondenzvíz elvezető szifon tisztítás
– Vízfolyások szivárgások ellenőrzése szemrevételezéssel
– Nyomásellenőrzés, fűtésfeltöltés, optimális nyomás beállítás, utántöltés, próbaüzem

Summa-summarum: Fontos, hogy a szakszerű karbantartás és a hibák javítása ne legyen elfelejtve és vegyük komolyan ezt a kérdéskört. Beüzemelést, karbantartást és a javítást mindig bízzuk gázkészülék szervizes HIVATÁSOS szakemberre!  A szakszerűtlenül javított (mai szóval élve: „megmókolt”), nem jól vagy felületesen ellenőrzött berendezések amellett, hogy veszélyesek, jókora többlet költséget is okoznak: emelkedik a havi számla összege, és gázkészülék szerviz szakemberét kell hívni aki megjavítja a készüléket, vagy adott esetben újat szerez be. Egy komoly és megbízható gázkészülék nem olcsó, így jobb, ha nem a karbantartáson spórolunk.

Ha elmaradnak a karbantartások az alábbi veszélyek állhatnak fent:

 

 

 

 

Beküldve:

Gondolatok a lakás és társasház biztosításokról 2. rész

Folytatjuk a biztosításokról szóló kis értekezésünket.   A társasházi biztosításokról itt beszéltünk, most nézzük meg az ingóság biztosítás mit is takar.

Mi minősül ingóságnak? Hivatalosan az otthonokban általánosan előforduló tárgyakat tekintjük annak, amelyek a legtöbb háztartásban megtalálhatóak. Vagyis minden olyan tárgy, amik a házban vagy a kertben találhatók és nem az épülethez tartoznak. Ennek alapján ide tartozik minden bútorunk, háztartási nagy- és kisgépünk, elektronikai berendezéseink, ruháink, cipőink, a konyhai felszerelések, a szerszámok, világító berendezések, lakástextíliák – például függönyök – és minden egyéb használati tárgyunk. A kerti bútorok is ingóságnak számítanak, de fontos tudni, hogy ezeket csak kiegészítő fedezettel védhetjük. Külön kategóriát képeznek az úgynevezett kiemelt értékű ingóságok: ékszerek, festmények, antik tárgyak. Az ingóságbiztosítás a lakásbiztosítás része, azonban nem mindegy, hogy egy teljes körű biztosítást köt vagy „csupán” az ingóságokat biztosítja! Köthet teljes körűt (ingatlan+ingóság), csak ingatlanra, amely az épületet, és az épülethez hozzátartozó elemeket biztosítja és megkötheti csak az ingóságbiztosítást is, amelyet olyan esetben választhat, ha társasházban lakik és a közösképviselet társasház biztosítással védi a teljes épületet, a lakásokat is beleértve. Ahhoz, hogy ingóságbiztosítást köthessen, amely általában a teljes körű lakásbiztosításoknál kedvezőbb áron érhető el, minimum feltétele, hogy a lakására kiterjedjen a társasház biztosítás. Ha nem biztos benne, hogy az ön ingatlanát is biztosítja a társasház, kérjen részletes felvilágosítást erről a közösképviselőjétől! Ha társasházban lakik, és van a közösképviselet által kötött teljes, az egész házat védő társasház biztosítás, akkor önnek elég a lakására ingóságbiztosítást kötni, mert ahogy már fentebb említettük, az ingatlanokat a társasház biztosítás biztosítja. Az ingóságbiztosításban ilyenkor nincsen az ingatlant is védő összetevő, hiszen az ilyenkor teljesen fölösleges lenne, ezért a biztosítás végösszege is jelentősen alacsonyabb lesz, mintha teljes körű (ingatlan+ingóság) biztosítást kötne magának.

Fontos téma még az, hogy mi nem minősül ingóságnak?
A padlólap, a csempe, a szegőléc, a parketta, a légkondícionáló berendezések kül-, illetve beltéri egysége, beépített bútorok, a falak, az ereszcsatorna, a csövek, illetve vezetékek, a riasztóberendezés, az ajtó, az ablak, stb. Ezek a felsoroltak, mind az ingatlan elválaszthatatlan részét képezik, az ingatlanhoz rögzítették, beépítették azokat, ezért nem is tekinthetőek ingóságnak, így az ingóságbiztosítás nem is nyújt fedezetet ezekre.

Összefoglalva tehát az ingóságbiztosítás is lakásbiztosítás, azonban ez nem fedezi az ingatlant, csupán az ingatlanban lévő különböző vagyontárgyakat. Az ingatlant a társasház közös képviselője által megkötött társasház biztosítás védi, amely a közös területeket (például: tető, vagy lépcsőház) és sok esetben, de nem mindig a lakásokat is biztosítja.

Visszautalva előző írásomra,  zézzük meg, hogy az egyik nagy biztosító mit kínál társasházi biztosításként az alapcsomag részekén. Ez azt jelenti, hogy a társasház biztosítása az alábbi károkat fedezi:
– tűz kockázatok
– elemi károk;
– ismeretlen építmény és üreg beomlása,
– idegen jármű ütközése,
– idegen tárgyak rádőlése,
– vízkár
– felhőszakadás,
– földrengés,
– üvegtörés;
– árvíz,
– betöréses lopás,
– rongálás,
– rablás.

Kiegészítő csomagként lehet választani az alábbiakat:
– lakóközösségek jogvédelmi biztosítása,
– felvonó rongálás és géptörés biztosítás,
– gépjármű-biztosítás,
– Öko csomag: napkollektor, napelem biztosítás, hőszivattyú meghibásodás
– Energia csomag: kazán géptörés biztosítás, gázórákban és villanyórákban vandalizmussal okozott kár
– Villám- és füstkár csomag: villámcsapás másodlagos hatása, füstkár
– Épület tartozékok rongálása
– Vandalizmus csomag; •
– Állatkár csomag: kártevő állatok által okozott károk, darázsirtás költségei; •
– Vízkár plusz csomag: dugulás elhárítás térítés, vízveszteség térítés, csővezeték pótlási költsége;
Beküldve:

Gondolatok a lakás és társasház biztosításokról 1. rész

Társasházak esetében sok visszatérő témakör van. Az egyik ilyen a társasházi biztosítás. Sok a tévhit ebben a témában, sokszor találkozunk az információk hiányával, tehát nem is olyan egyszerű ez a kérdéskör mint gondolnánk. Családi ház esetén egyszerű a képlet: kötünk egy olyan lakás biztosítást amilyet szeretnénk és kész. Akkor minden egyértelmű, pontosan tudjuk mi lett biztosítva, pontosan tisztában vagyunk a dolgok menetével. Egy társasház esetében ez már nem ilyen egyszerű. Társasház kezelőként nekünk állandóan résen kell lennünk ebben a témában is, egy jól és okosan megkötött biztosítás sokat érhet a társasháznak. Az ellenkezője pedig még hatványozottabban igaz.

A társasházak szinte minden esetben rendelkeznek olyan biztosítással, ami a lakóépületben keletkezett károk ellen nyújt védelmet. Ez a társasházi biztosítás. Ez arra szolgál, hogy egy káresemény bekövetkeztekor nem a lakóközösség tartalékaiból kell fedezni a helyreállítást. Ezek a biztosítások a legtöbb esetben az épületszerkezetre, a közös használatú helyiségekre – vagyis a lépcsőházra, padlásra és pincére –, valamint egyes esetekben a falakra és a közművezetékekre terjednek ki. A társasház biztosítás lényegében vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási feladatokat láthat el. Vagyis védi a vagyont, azaz az épület minden egyes részét, a falakat, a padlózatot, a tetőt, a víz- és csatornahálózatot, az elektromos vezetékeket és berendezéseket. Továbbá a közös területeken (padlás, udvar, pince, folyosó lépcsőház) keletkezett károk ellen is védelmet nyújt, amennyiben ezeket valamilyen biztosítási esemény okozza. A felelősségbiztosítás arra jó, hogy a másoknak okozott személyi sérülések és dologi károk után járó kártérítést kifizesse a biztosító, ami egyébként a biztosítottat terhelné. Például ha az egyik lakónak beázik a lakása azért, mert a felette lakónál csőtörés volt, vagy az elromlott mosógép eláztatta a lakást, akkor az okozott károkért kártérítést kell fizetni. Ilyen esetekre való a felelősségbiztosítás, ami része lehet a társasház biztosításnak. Tehát a társasház biztosítása alapvetően az elemi károkra terjed ki, vagyis, ha például beázik a padlás, egy csőtörés miatt elázik a pince, vagy megsérül a ház homlokzata, általában fedezi a károkat.

A vagyon biztosításra visszatérve: ha valamilyen elemi kár miatt a saját lakásunknak egy olyan része sérül meg, amire a társasház biztosítása kiterjed, számíthatunk segítségre. Gondoljunk például egy csőtörésre: ha a falak beázásáról van szó, a társasház biztosítás a beázás okozta károkat téríti meg (tehát a festést, vakolást, csempézést, vagyis az eredeti állapot visszaállítását), viszont előfordulhat, hogy bútorok vagy egyéb berendezési tárgyak is tönkrementek a vízkár következtében, amelyek megvételét vagy javítását saját zsebből kell fizetnünk, ha nincs ingóság biztosításunk.  Ehhez azonban végtelenül fontos, hogy tisztában lennünk azzal, hogy egészen pontosan mire terjed ki ez a biztosítás, ugyanis a társasház általában csak egy alapcsomaggal rendelkezik, és a teljes körű védelem érdekében jó, ha van saját lakás és ingóság biztosításunk is.

A második részben az ingóságokról lesz szó.
Beküldve:

Híres épületek 26: Corvin áruház

„A Corvin Áruház az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház.

Központi fekvésének köszönhetően pedig a főváros egyik leglátogatottabb áruháza volt. A Keleti és Nyugati pályaudvarok közelsége miatt az áruház a vidékről érkező vásárlók számára is könnyen megközelíthető volt, ez is magyarázta a több évtizeden át tartó töretlen sikerét.

1915-ben az áruház építése miatt az addig ott üzemelő Apolló Mozi átköltözött az Erzsébet körúti Royal Szállodába. A helyére épült Corvin Áruházat 1926. március 1-én adták át a vásárlóknak. A Corvin Áruházat a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapította, egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke Lewin Miksa lett, és ő volt az áruház első igazgatója is. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették meg, és klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatot kapott.

Az áruház megjelenésével a Blaha Lujza téri csomópont a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésévé vált, és itt, a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét, 1926. december 23-án. A Corvinban nagy sikernek örvendett az 1931-ben felszerelt mozgólépcső, mely az első és sokáig egyetlen ilyen szerkezet volt az országban.

Az áruház a második világháború során kiégett ugyan, de csupán kisebb sérüléseket szenvedett. 1944-ben bezárt. A talpra álló áruházat 1948-ban államosították. Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött. Az 1956-os forradalomban az épületet nagyobb károk érték. 1966-ban az Országos Áruházi Vállalat üzemeltetésébe adták, amely 1967-től Centrum Áruházak néven folytatta tevékenységét, az áruház pedig felvette a Centrum Corvin Áruház nevet


2018. május 23-án elkezdődött az épület alumíniumburkolatának eltávolítása, az épület műemléki homlokzatának felújítása. A munkálatok utolsó ütemeként, a Blaha Lujza térfelújításával egyidejűleg 2022-re tervezték, 2023 tavaszán elkészült. Kisebb szépítések még folynak.

 
Beküldve:

Híres épületek 25: Magyar Tudományos Akadémia

Az Akadémia megalapítására az 1825–27-es országgyűlésen került sor az akkori fővárosban Pozsonyban. Az 1825. november 3-án tartott országgyűlésen Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására, ennek eredményeképp az Akadémia megalapítását az országgyűlés az 1827. évi XI. törvényben rögzítette azzal a céllal, „hogy a tudományok és szép művészségek honi nyelven míveltessenek”.

Ekkor még a társaság saját épület híján egy bérházban rendezte be “székházát”, az üléseket pedig a Vármegyeháza dísztermében tartotta.
Végül 1858-ban báró Sina Simon 80 000 forintos adományt tett a Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítésére, amellyel országos mozgalmat indított el és 1860-ra már annyi pénz gyűlt össze, hogy elkezdődött a tervezés, illetve építés előkészítése.

A palota építése 1862 tavaszán indult meg. Kivitelezését Szkalnitzky Antal, az Akadémia részéről pedig Ybl Miklós irányította. A székház építésének költsége a berendezéssel és díszítéssel együtt mintegy 800 000 forintot tett ki.

Az első ülést 1865. április 24-én tartották, az ünnepélyes megnyitóra pedig 1865. december 11-én került sor.

A palota működésében és fejlődésében a második világháború komoly törést jelentett, mind az épület, mind a benne található gyűjtemények megrongálódtak. 1953-ban az épület belső terében több jelentős átalakítás történt Csánk Elemér építész tervei szerint, amely együtt járt a palota teljes felújításával.

Beküldve:

Híres épület 24: Zeneakadémia

Zeneakadémia a hazai zenei élet egyik legfontosabb központja.

Az alapítás: Liszt Ferenc 1871-től egyre több időt töltött Pesten. Ezzel szoros összefüggésben egyre többen szorgalmazták a Zeneakadémia megalapítását, amire végül 1875-ben került sor.

Az oktatás kezdetben a mester lakásában folyt, majd 1879-re Láng Adolf tervei alapján megépült a ma Régi Zeneakadémiának nevezett épület a Vörösmarty és a Sugár (Andrássy) út sarkán.

A megnövekedett igények miatt azonban hamarosan szükségessé vált egy új épület felépítése, melyre végül 1904 és 1907 között került sor Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A Zeneakadémia igazi Gesamtkunstwerk, vagyis összművészeti alkotás, amelyen a legkiválóbb építészek, statikusok, képző- és iparművészek dolgoztak.

Az épület kő és bronz szobrait Stróbl Alajos, Telcs Ede, Szabó Antal, Maróti Géza és Senyei Károly készítették.

Az épület vasbeton födém- erkély- és tetőszerkezeteit a Franciaországban is megfordult neves építőmérnök, Zielinski Szilárd tervezte.

Az földszinti előcsarnok zöld félhomályában egy mocsárvilág jelenik meg: itt láthatjuk Róth Miksa mozaikjait, ólomkeretes ablaküvegek motívumai, valamint a stilizált vízinövényeket, nádat és bogarakat ábrázoló mintáit, amit a Zsolnay gyár készített.

A festő, Körösfői-Kriesch Aladár a gödöllői művészkolónia egyik vezetője volt és társaival  a középkori festési technikákat próbálták feleleveníteni. földszinti csarnok két falfestménye, amely az egyházi és a világi zenét jelképezi.
Beküldve:

Penészedes a lakásban

Az egyik gyakori és visszatérő probléma az ingatlanokban a penészesedés kérdése. Mi is találkoztunk vele legutóbbi ingatlan „vizitünk” során és ahogy korábban is most is azonnal felhívtuk a tulajdonos figyelmét a problémára. Illetve a tervezett intézkedésekről is informáltuk. Hogy miért fontos ez: az összes allergiás megbetegedésből 31 % a penész­gombára allergiás esetekre jut . Az eddig ismert 120 000 gombafajból a házi penészesedést né­hány gombanem több faja okozza. Ebből is látszik, hogy nem egy „Pató Pál Úr” módjára intézhető problémáról van szó, ezért is léptünk rögtön miután a kezelt lakásban megláttuk a penészt.

A penészesedés rendszerint két tényező találkozásából alakul ki: Alacsony a fal felületi hőmérséklete illetve magas a páratartalom. Ezek fizikai gondok, amik adott esetben az épület jellemzőire visszavezethetőek. Valamint a lakók szokásai is befolyásolják ezeket a tényezőket.

Az alacsony fal felületi hőmérsékletre példák:
– rosszul vagy egyáltalán nem fűtött helységek
– hőhidas a fal (hőhíd olyan felület aminek jobb a hővezetési képessége mint a környezetének)
– vizes falszerkezet (vízszigetelési problémák vagy csőtörés, vízvezetékek egyéb hibái)

Magas páratartalom okai:
– főzés
– fürdés
– ruhaszárítás
– légzés
– izzadás
– takarítás
Egy átlagos négy tagú család 10-15 liter párát juttat a lakás levegőjébe.

Megoldások penész ellen:
A legjobb és legegyszerűbb megoldás minden esetben a megelőzés. Száraz, kiválóan szellőzött, megfelelő hőmérsékletű felületen, a napféyy csírátlanító hatásától a penészedés nem következik be.

A lakáson belüli nagyobb mennyiségű ruhanemű szárítását mindenképpen el kell kerülni, mert a nyirkos, meleg levegő kedvez a penészgomba szaporodásának.

Jó megoldás lehet a szükség szerinti túlfűtés és hőn tartás, hogy ne alakulhasson ki sehol harmatponti hőmérséklet. Olyan meleg legyen minden felület, ahol az adott hőmérséklethez tartozó természetes páratartalom nem csapódjon ki.

Szintén jó megoldás lehet ha alacsonyabb páratartalmat hozunk lére gyakoribb szellőztetéssel. A téli hideg levegőnek nagyságrenddel alacsonyabb a nedvességtartalma, mint a belső 18-22°C-os térnek. Ezért a veszélyeztetett helyiségeket (például a fürdőszobát fürdés, zuhanyozás után) alaposan ki kell szellőztetni! A konyhában (de fürdőszobában is) nagyon fontos lenne az ablaknyitás, no meg a páraelszívó beszerelése és rendszeres üzemeltetése.

A penész legfőbb ellensége a száraz környezet, ezért a penészes részek hősugárzóval történő kiszárítással csírátlaníthatóak. Megoldás lehet az is – ha még nem késő –  ha olyan ablakokat építünk be, amelyeknél résnyitási lehetőség is van, vagy egy külön beépíthető ablakszellőző alkalmazása.

A külső hőszigetelés is segíthet a kialakult helyzeten, illetve megelőzheti a bajt. Ilyenkor homlokzati hőszigetelő lemezzel kell az épületet burkolni.

 

 
Beküldve:

Miért érdemes fűtőfóliát használnunk otthonunk fűtésére?

A fűtőfólia egy innovatív és hatékony megoldás a fűtésre otthonában. Sok előnye van, amelyeket érdemes figyelembe venni, amikor az otthoni fűtésre gondolunk. A fűtőfólia telepítése egy hosszú távú befektetés, ami nem csak a komfortot növeli, hanem energiát takarít meg és megtérül a költségei is. Az alábbiakban bemutatjuk azokat az okokat, amelyekért érdemes fontolóra venni a fűtőfólia alkalmazását otthonában.

Először is, a fűtőfólia rendkívül hatékony fűtést biztosít. A hagyományos fűtési rendszerekkel ellentétben, amelyek levegőt vagy vizet melegítenek fel, a fűtőfólia közvetlenül sugároz hőt az alatta lévő területre. Ez azt eredményezi, hogy az otthon gyorsabban felmelegszik, és egyenletes hőmérsékletet biztosít a helyiségekben. A gyors és hatékony felfűtés révén pedig kevesebb időre van szükség ahhoz, hogy a kívánt hőmérsékletet elérjük.

Ezenkívül a fűtőfólia rendkívül energiahatékony megoldás. A hagyományos fűtési rendszerek gyakran veszteséggel járnak, mivel a meleg levegő vagy víz hője elillan a környezetbe. A fűtőfólia által sugárzott hő azonban közvetlenül az alatta lévő felületekre irányul, minimalizálva az energiaveszteséget. Emellett a fűtőfólia szabályozható, és lehetőséget nyújt a helyiségenkénti hőszabályozásra. Ez azt jelenti, hogy csak azokat a területeket kell fűteni, amelyekben tartózkodunk, így további energiamegtakarítást eredményez.

A fűtőfólia telepítése továbbá alacsony költségekkel jár. Az általános fűtési rendszerek kiépítése és üzemeltetése jelentős költségekkel járhat. Ezzel szemben a fűtőfólia telepítése egyszerűbb és olcsóbb folyamat. A fűtőfóliák könnyen beszerelhetők a padlóba vagy akár a falakba, anélkül, hogy jelentős átalakításokra lenne szükség. A fűtőfólia használata továbbá hosszú élettartamú, így hosszú távon megtérül a beruházás.

Nem utolsósorban, a fűtőfólia növeli az otthoni komfortot. A hagyományos fűtési rendszerek gyakran okoznak hőmérséklet-ingadozást és huzatot. A fűtőfólia viszont egyenletes hőeloszlást biztosít az otthonban, és megakadályozza a hideg foltok kialakulását. Ezáltal megnő az otthoni kényelem és a lakók kellemesebben érezhetik magukat a téli hónapokban is.

Összességében tehát, a fűtőfólia telepítése számos előnnyel jár otthonában. Hatékony, energiahatékony, alacsony költségekkel jár és növeli az otthoni komfortot. Érdemes felmérni az igényeket és lehetőségeket, és szakértő segítséggel megfontolni a fűtőfólia telepítését otthonában, hogy a lehető legjobb fűtési megoldást érhesse el.